Ha valamire igaz az a mondás, hogy ahány ház, annyi szokás, az minden bizonnyal a karácsonyfa díszítése: nincs két egyforma felöltöztetett fenyő sehol a világban. Van, aki egységes dizájnt alkalmaz, van, aki minden évben mást, van, aki válogatás nélkül felteszi az összes otthon található és az éves során felhalmozódott díszt, és van, aki már januárban elkezdi tervezgeti a soron következő színvariációkat. Egy biztos, a kifinomult eleganciától a skandináv trendeken keresztül egészen az eklektikus megjelenésig bármi jöhet, mert - ha már közhely, legyen kövér - ízlések és pofonok különböznek. Na, ugye. 

Nem túlzás azt állítani, hogy az üzletek ma már minden dekorációs igényt kielégítenek, számtalan stílusban találhatunk ünnepi díszeket, olyanokat is, amelyekről azt sem tudtuk, hogy léteznek egyáltalán.

Mégis, a legmeghittebb, legotthonosabb hatást saját kezűleg elkészített díszekkel érhetjük el. Ne riadjon meg senki a gondolattól, e blog írója is némi deficittel küzd kézügyesség terén, viszont nagyon kedves és egyszerű ötletet is találhatunk a neten böngészve, nem csak kéztündéreknek lehet DIY karácsonyfája.

Összeszedtünk néhány inspiráló képet, amelyek jól jöhetnek, ha az olvasó is úgy dönt, idén ő maga készíti el a díszeket. Ha vannak, vonjuk be a gyerekeket is! És ne csak azért, mert az ő fantáziájukat és kreativitásukat még nem "szennyezte be" a korlátolt felnőtt gondolkodás, hanem azért is, mert az évről évre előbukkanó saját készítésű díszek nagy ámulásokat és mosolyokat okozhatnak minden évben.

1. Varrni tudók előnyben!

Kétségkívül szerencsés az az ember, aki tud varrni. Saját ízlése szerint öltöztetheti fel nem csak a családját, de a lakását is. Valamint maradék anyagokból, vagy filcből szuper helyes díszeket készíthet az saját elképzelése szerint.

Forrás

2. Vagy egy pulcsid?

Ha van otthon kinyúlt, régi pulcsi, amit még nem evett meg a moly, kis időráfordítással minimalista stílusú csillagokat is készíthetünk. A kötött csillagok kiválóan beleillenek az idén nagy kedvenc, vagyis a skandináv stílusba.

Forrás

3. Csak pár hungarocell gömb meg egy formalyukasztó!

Gömböt lehet kapni szinte az összes hobby boltban, de a nagyobb papír-írószer áruházakban is. Formalyukasztót szintén. Mint minden dísznél, itt is sok múlik a papír- és a színválasztáson. Egészen más hatást érhetünk el csillogó aranypapírokkal, mint pl. ha több színt használunk egyszerre. 

Forrás

4. Karácsonyfa a karácsonyfán

Jó sok - különböző méretű - filcnégyzet és némi cérna segítségével nagyon egyszerű, mégis kedves díszeket készíthetünk. Ehhez sem kell kézügyesség, persze nem árt, ha a négyzetek szépen vannak kivágva. Úgyhogy én ehhez hozzá sem kezdek, passzolom a lányomnak.

Forrás

5. Mintás papír, fagolyó, cérna

Ha nincs fagolyó, jó a kis méretű gomb is. Szintén nagyon egyszerű elkészíteni ezeket a papírgömböket.

Forrás

6. Csillagból sosem lehet elég!

Aki tud horgolni, sok-sok ilyen csillaggal áraszthatja el a lakást. Fényfüzér mellé lógatva nagyon otthonos érzést nyújt.

Forrás

7. Egyre egyszerűbb

Mikor azt gondolnánk, hogy már nincs a fentieknél egyszerűbb DIY ötlet, mi még akkor is tudunk előhúzni újabb - bárki által elkészíthető - inspirációkat. Ilyen ez is, nézzétek:

Forrás

8. Ennél viszont már tényleg nincs könnyebb!

Toboz. Masni. Spárga. Ragasztópisztoly. Ennyi.

Forrás

9. Újabb karácsonyfák

Ezek a díszek készülhetnek vastagabb szalagból is, a lényeg, hogy az alapanyagnak legyen némi tartása.

Forrás

10. Huzalcsillagok

Szerintem ezt is rábízhatjuk a gyerekekre, egészen biztosan élvezni fogják.

Forrás

+1. Mert nem bírunk leállni

Készítsünk a nagyszülőknek az unokák fotójával személyessé varázsolt díszt nyelvlapocból! Öhm, spatulából. Vagy ki hogy ismeri. Mindegy, így is, úgy is pofonegyszerű!

Forrás

Figyeljétek a blogot, mert hamarosan újabb ötletekkel jelentkezünk!

A legtöbb linkre kattintva újabb ötletekre bukkanhatsz!

Gyere a Faliújság Facebook oldalára még több tippért!

Hamarosan itt a karácsonyi készülődés és a várakozás ideje.

És bár minden évben egyre hamarabb jelennek meg a télapófigurák és a karácsonyi díszítések az üzletekben, azért az adventi időszak még mindig 4 hétig tart. 

A gyerekek napról napra izgatottabbak, ajándéklistákat írnak, folyamatosan kívánságaikkal bombázzák a szüleiket, nem beszélve arról, hogy minden nap megkérdezik, hány nap van még karácsonyig. Az adventi naptár ötlete egyébként pontosan az erre a kérdésre adott válasz. Az 1900-as években egy Németországban élő kisfiú, Gerhard annyiszor kérdezte anyukájától, hogy mennyit kell még várni karácsonyig, hogy az anyukája kifundálta az adventi naptárat. Egy kartonlapba kivágott 24 kis ablakocskát, és azok elé tett egy-egy cukorkát. Kisfia pedig minden nap kinyithatott egy ablakot, és megehette az apró édességet. Később Gerhard már vállalkozóként kezdte gyártani a gyerekek számára készülő naptárakat.

Az adventi naptárnak azóta számtalan változata készült ötletesebbnél ötletesebb variációkban. Most összeszedtem néhányat, amelyet otthon is elkészíthetünk.

1. Csomagoljunk be 24 gyufás skatulyát, és ragasszuk azokat egy nagy méretű kartonra. Rejtsünk el bennük egy-egy apró csokoládét vagy cukorkát.

2. Én nyáron hazahoztam egy botot Ausztriából, nagyon kedves emlékeket őrzök róla, többek között "felvitt" sok meredek kaptatón, úgyhogy szerintem nem is érhetne nemesebb véget, mint hogy ráaggasszak 24 egyforma kis tasakot, benne apró meglepetésekkel (matrica, hajgumi, csatt, gumicukor, kinderfigura, stb.). Persze nálunk három gyerek van, úgyhogy lássuk is gyorsan a többi ötletet!

3. Muffintepsi! Ki gondolta volna! Gyurmaragasztót használva meg is óvhatjuk a károsodástól a tepsinket.

4. A következő naptár nagyon letisztult, nagyon egyszerű, éppen ezért hivatalosabb helyekre, vagy akár gyerek nélküli háztartásba is el tudom képzelni karácsonyváró dekorként.

5. Ezek a fenyőfák annyira egyszerűek, hogy akár nagyobb testvér is elkészítheti meglepetésként öccsének vagy húgának. Vagy, akár a szüleinek is! 

6. Ehhez már kicsit több kézügyességre van szükség, viszont nagyon mutatós, kedves megoldás. Több, különböző méretű kézzel készült házikóba is rejthetünk meglepetéseket.

7. Ki tud horgolni? Rajta, fonalra fel! 

8. Egyre elterjedtebb az az elgondolás is, miszerint ne csak kapjanak a gyerekek, hanem adjanak is. Adjanak a megunt játékaikból, idejükből, szeretetükből, figyelmükből. Kerülhetnek feladatok is az adventi naptárba! 

Pl. Keress pár játékot, amit már nem használsz, de még jó állapotúak, és vidd be szüleiddel a helyi gyerekkórházba!

Süss szombat reggel tojást az egész családnak!

Mosogass el!

Készítsetek madáretetőt!

Írj kézzel egy képeslapot egy távoli rokonodnak és add fel postán!

Hadd legyenek részesei a gyerekek is a karácsony igazi üzenetének!

9. Szintén nagyon egyszerű naptár, faágakra vászonzsákocskákat aggatunk. Kerülhetnek a zsákokba kézzel készített szaloncukrok vagy bonbonok is, de ha csak dekorációnak szánjuk, tömjük ki vattával vagy újságpapírral! Az ágak köré tekerhetünk kis fényfüzért is, garantált a meghitt hangulat!

10. Végül pedig egy szintén könnyen elkészíthető visszaszámláló naptár. A hóember orrát minden nap előrébb mozgathatjuk, így a gyerekek számára mérhetővé válik a még várakozással töltött idő. (A sablont megtaláljátok a poszt alján a forrásoknál!)

Képek:

http://myfrugaladventures.com/2014/11/20-advent-calendar-ideas-to-make-or-buy/

http://thewhoot.com.au/whoot-news/crafty-corner/christmas-ornament-free-crochet

http://thediydreamer.com/diy/wall-mounted-advent-calendar/

http://www.willowday.com/2012/11/winter-wonderland-advent-calender.html

https://www.pinterest.com/pin/446560119280840374/

http://samanthaleewalker.blogspot.hu/2012/11/snowman-advent-print-and-cut-tutorial.html?m=1

http://www.decouvrirdesign.com/tendances/diy-idees-pour-creer-un-calendrier-de-lavent-graphique-et-style/

http://www.muminthemadhouse.com/2014/11/11/alternative-advent-calender-24-acts-kindness-kids/

http://www.iheartnaptime.net/diy-advent-calendars/

Mikor lassan 12 éve kiderült, hogy álmunk valóra vált és hamarosan szülők leszünk, nagyon boldogok voltunk. És mikor az is kiderült, hogy egy hét alatt mínusz kilenc kiló után talán én is megmaradok*, már látszott is rajtunk az öröm. 

Bár akkor még csak 23 éves voltam, láttam már életemben gyereket, még csecsemőt is, tudtam, hogyan kell bepelenkázni, megetetni, fürdetésre azért nem vállalkoztam volna, de azt gondoltam, kb. alkalmas vagyok egy újszülött gondozására. Reméltem, hogy minden rendben lesz. Azonban mivel meglehetősen alapos ember vagyok, szeretek utánajárni a dolgoknak. Szerettem volna a lehető legjobban csinálni ezt a vissza nem fordítható és egyszeri, megismételhetetlen eseményt: felnevelni a lányunkat. Hogy boldog ember legyen.

Bújtam a gyereknevelésről és csecsemőgondozásról szóló könyveket, olvasgattam a neten fórumokat, aztán félve mertem csak magamnak bevallani, hogy kezdek összezavarodni. Gondolom, sejtitek is, miért. Minél több információ birtokában van az ember, sokszor annál nehezebben dönt. Az élet pedig tele van olyan dolgokkal, ami az egyiknek tetszik, a másiknak nem. Az Egyik meg van róla győződve, sőt, tudja, hogy az a jó, ahogyan ő gondolja, és mindenki más sarlatán, máglyára való boszorkány, a helyzet komikuma viszont egyértelműen az, hogy a Másik ember ugyanezt gondolja Egyikről. Most menjenek mindketten máglyára? A világért se! Képzeljétek el, tűz sem kellene, ahogy egymásra néznek, már attól repkednének a szikrák...

Volt viszont valami, ami nagyjából megnyugtatott. Valami kellemes, meleg érzés a hasam és az eszem tájékán. 

Aztán megszületett a lányunk**, és ha lehet, még több kérdésünk lett. Már pedig lehet, mint a mellékelt ábra mutatta. A szűk családomban még az évezred előtti módszerek domináltak, amikkel semennyire sem tudtam azonosulni, folyton jelzett a vészjelzőm, ott, a hasamnál, meg az eszemnél. De főleg, a kislányom szájából. Onnan viszont nagyon hangosan. 

Így aztán tovább olvastam, tovább kérdezősködtem, tovább fórumoztam, és továbbra is figyeltük a lányunkat. Ez utóbbi segített mindig. Meg az a fura érzés a hasamnál meg az eszemnél. Az ösztön. 

Most, három gyerek után nem tudok olyan könyvet mondani, amire konkrétan emlékeznék, hogy ennyit adott volna, mint ez, amit ma olvastam ki. Pedig sokat olvastam. Nekem különösen Ranschburg tanár úr stílusa, alázata és kedvessége jött be leginkább, arra nagyon odafigyeltem, amit ő mondott. Persze másnap simán belefutottam egy olyan forrásba, ami épp a szöges ellentétét állította annak, amiket a tanár úr mondott. Ahogy az lenni szokott. 

Napokkal ezelőtt kezembe került Bruce D. Perry könyve: A ketrecbe zárt fiú (és más történetek egy gyermekpszichiáter jegyzetfüzetéből). Félve kezdtem hozzá, mert eléggé megcsömörlöttem a tutimegmondó pszichológiai témájú könyvekből. Viszont pár oldal után már tudtam, ez most más.

Na, és ebből a könyvből én sokkal többet tanultam arról, hogy mi kell egy gyereknek, mint a többi előzőleg olvasott gyerekneveléses könyvből. 

Az okos ember más hibájából tanul, mondják, és ebben nagy igazság van. Sokszor többet tanulhatunk abból, ha elmondják, mi NEM vezet semmi jóra, mit NE csináljunk, mitől NEM lesz egy csecsemő egészséges lelkületű felnőtt, mintha a különböző pátyolgatási vitákat próbálnánk logikailag kielemezni.

Perry egy amerikai gyermekpszichiáter, emellett agykutatásban is tevékenykedik, és több esete révén mutatja be nekünk, hogyan, mitől lehet félrecsúszni a gyereknevelésben.

Példái extrémnek számítanak, hiszen nem sűrűn hallunk arról, hogy egy négy hetes csecsemőt egész napokra egyedül hagy az édesanyja, mert egész egyszerűen nem tud vele mit kezdeni, de olyat se, hogy a gyermek gyámságával megbízott felnőtt ketrecbe teszi a kisfiút a kutyái mellé. Attól még ilyen esetek előfordulhatnak, sőt. És egy ilyen eset sem kevés. Egy ilyen eset is egy emberi élet. Amely megismételhetetlen, és értékesebb mindennél, ami ezen a világmindenségen található.

Ezek az extrém, számunkra talán felnagyítottnak tűnő példák, esetek azonban lekicsinyítve ott vannak a mindennapokban. Az elhanyagolás, a rideg nevelés, a tanulatlanság, az információhiány, a magány, vagy az, hogy maguk a szülők is ilyen körülmények között nőttek fel, és még ők sem lábaltak ki belőle, így aztán nem is működhet nálunk az az érzés a hasban, nem működnek a gyerekneveléshez szükséges alapvető ösztöneik.

Perry stílusa hasonló Irvin D. Yalom könyveinek stílusához, ő is egy-egy eseten keresztül tanít és magyaráz. Leginkább az tetszett ebben a mostani könyvben, hogy laikusok számára is érthetően és megemészthetően avat be az agyműködés bonyolult folyamataiba. A szakmaiság és a közérthetőség között nagyszerűen egyensúlyoz, mindent többször elmond, illusztrál, visszaemlékeztet. 

Jó lenne, ha ezt a könyvet mindenki elolvasná, aki valaha is gyerekek közelébe kerül. Akár szülőként, akár gondozóként, akár távoli rokonként, vagy pedagógusként. 

De mondok még mást is! A könyv olvasója nem csak arra kaphat választ, hogy mit hogyan és hogyan ne csináljon a gyereke életében, de arra is, hogy mi, miért történt az ő saját életében. 

* senkit ne tévesszen meg a terhességi vészes hányás mesebeli álneve, miszerint reggeli rosszullét. Fenéket!

** szüléskor még mindig nem voltam a terhesség előtti súlyomnál

Rendkívül szerencsés fordulat, hogy a nemrégiben még esős, borongós napokat felváltotta a napos, igazi őszi, kiránduló idő. Még nagyobb szerencse, hogy most van őszi szünet, nem pedig két hete volt. Az durva lett volna.

Én most nagyon irigylem azokat, akik valahol a természetben barangolva töltik ezt a hetet, de az élet nem folyamatos méznyalás, így mi maradtunk itthon. Szegeden. Az Alföld legmélyebb bugyrában. Nem viccelek, tőlünk pár kilométerre, Tiszaszigeten található Magyarország legmélyebb pontja... Egy olyan családnak, ami rajong a hegyekért ez egy kisebb fajta csapás. 

A csillagok szerencsés állásának - és némi túlórának - köszönhetően azonban e blog írója abban a kivételesen luxus helyzetben van, hogy három gyermekével töltheti a szünet napjait. Apa dolgozik, nyilván. A logikus és önsegítő felnőtt lépés ebben a helyzetben az, hogy keverünk egy kis kalandot a megszokottba. Így aztán nyakunkba vesszük a várost és a környéket, megnézzük, amit eddig még nem, vagy amit már igen, de nagyon tetszett. 

Gyere velünk, kedves Olvasó, Te is csavarogni! Mert Szeged szép, Szeged jó! A napfény városa. Tényleg!

1. Vadaspark

Nem meglepő módon ezzel kezdünk. Ha gyerek van a családban, és már elég sokáig bírja a gyaloglást, vagy pont annyira kicsi, hogy még babakocsiból élvezi a kilátást, nyert ügyünk van. Hosszú program ugyanis végigjárni a rengeteg állatot, a nyakbancipelés és a Gyere már!-ozás egy idő után elveszi a látvány báját. Többek között van tigris, oroszlán, teve, zsiráf, fóka, valamint számtalan majom. Fontos infó: ha nem szeretsz megijedni, rettegni, félni, borzongani, október 31-én messzire kerüld az állatkertet, ellenkező esetben kellemetlen meglepetések érhetnek... Mi szóltunk!

2. Füvészkert

A tök jó nap-ról sajnos lemaradtunk, de program híján is van épp elég látni való. Nem csak a hatalmas kert, de az üvegházak is számos pompával kápráztatnak el bennünket. A mocsári ciprus narancsvörös "lángban ég" éppen, a fák levelei az ősz ezer színében játszanak, minden természetfotós álma, hogy ilyen "kis" területen ennyi féle növényfajjal találkozzon. Jó hír a kisgyerekeseknek, húzható kiskocsit lehet bérelni a kertlátogatás időtartamára. 

3. Fürdő

A Napfényfürdő Aquapolis 13 csúszdával várja a sikítozni szerető látogatókat. Ebből 9 beltéri. Azoknak viszont, akik a nyugisabb lazulást részesítik előnyben, nagy lelkesedéssel ajánlom a fürdő Csendes Wellness részét, ahol egészen biztosan nem ugrálnak melletted a medencébe, nem kiabálnak a füledbe, cserébe szanuák, gőzfürdő, jakuzzi, aromaszoba, és ami a legfontosabb: kültéri rönkszauna biztosítja a dolgos hétköznapoktól merev hátizmoktól való szabadulást. Ide viszont gyerekek nem léphetnek be! Azért ilyen nyugis. 

Ha valakinek nem lenne szimpatikus városunk fürdője, kiváló alternatívát kínál a közeli Mórahalom, és a másik irányba fekvő Makó is szuper fürdőivel.

4. Mártély

Ha szépet szeretnél látni, ajánlom Mártélyt. Hódmezővásárhely irányában 50 percnyi autóútra van Szegedtől. Az ártéri tanösvény 2,6 km hosszú, és varázslatosan szép, sőt, nem mindennapi látvánnyal ajándékozza meg az odalátogatókat. Vissza, Szeged felé pedig ejtsétek útba a Fekete Sas Kávéházat Hódmezővásárhelyen, elképesztően finom a fokhagyma krémlevesük, ami egészen biztosan jól fog esni a kirándulás után. Íme egy pár héttel ezelőtt készült kép, azóta már biztosan ezer színben pompázik:

5. Somogyi-könyvtár

A Somogyi-könyvtár földszinti gyerekrészlegén minden ünnep, illetve iskolai szünet alkalmával játékos feladatokkal várják a kisiskolásokat. A srácok nagyon élvezik a könyvmoly feladványokat, no meg persze az érte kapott nyereményt is. A kisebbekkel lehet közben társasjátékozni, vagy babzsákba süppedve mesekönyvet olvasni. 

6. Móra Ferenc Múzeum - Afrika kiállítás

Ezt a kiállítást nem csak azért ajánlom, mert a Vadasparkkal ellentétben itt van elefánt is, hanem azért, mert ledőlhetsz egy maszáj házban is, míg a kölykök afrikai játékokkal játszanak. Ha végeztetek, megnézhetitek a múzeum aranygyűjteményét, vagy a “Házi szappanytól az arczkenőcsig” című néprajzi kiállítást is, ahol Dankó Pista feleségének fésülködő asztalában is gyönyörködhetünk. Csak mondom, hogy ezen feküdt a legendás zenész nem kevésbé legendás hegedűje. 

7. Reök palota - 33. Magyar Sajtófotó Kiállítás

Mielőtt megnéznénk a díjnyertes fotókat, palotasétán is részt vehetünk. A program gyerekek számára is élvezhető, hiszen még mesét is hallgathatnak. A fő látványosság azonban - szerintem - a 33. Magyar Sajtófotó Kiállítás, ahol a szintén alföldi Máté Bence kócsagfotóit is láthatjátok. Már azért megéri - megint csak szerintem.

8. Városnézés mellé - Boszorkánysziget

Nem, még mindig nem Halloween. Hanem ártéri séta a Tisza mentén. Ha a Belvárosból közelítjük meg, utunk a felújított rakparton vezet, ahol immár vizuális akadály nélkül gyönyörködhetünk a lomha folyóban. Az Árvízi-emlékmű után kezdődhet erdei sétánk, és ha elég lassúak és szemfülesek vagyunk, számos gombafajt is szemügyre vehetünk. 

9. Darvak

Még nincsenek sokan, de a Kiskunsági Nemzeti Park szervezésében október 31-én indul az első darules. Lenyűgöző látvány, ahogy a darvak a Fehér-tó, vagyis éjszakai szálláshelyük felé húznak el a naplementében. Hangosak, kecsesek, méltóságteljesek, V-alakúak, ha részese leszel, sosem feleded!

10. Városi Műjégpálya

Aki szeret korizni, bizonyos időpontokban korcsolyát húzhat a lábára, és suhanhat a koripályán. Ha ilyen terveid vannak, mindenképp tájékozódj az őszi szünet alatti nyitva tartásról!

Gyertek Szegedre!