Hogy mikor van a hivatalos apák napja Magyarországon, illetve hogy egyáltalán létezik-e ez az ünnep, arról több, egymásnak teljesen ellentmondó információt találunk. 

Kép

Egyes források szerint hazánkban június harmadik vasárnapján, mások szerint a negyediken ünnepeljük, a katolikus hagyomány pedig március 19-re, Szent József napjára datálja. 

A magyarországi köztudatban még kétségkívül csak parányi részletekben található meg az apák napja mint megünnepelendő tényező, azonban párjához, az anyák napjához hasonlóan Amerikában nagy népszerűségnek örvend. 

A két ünnep gondolata közel azonos időben született meg Amerikában.

Anyák napját legelőször 1872-ben ünnepeltek Bostonban, majd 1907-től Anna Marie Jarvis tett arra erőfeszítéseket, hogy szélesebb körben legyen elfogadott a jeles nap. Jarvis tizedik gyermekként született, ám az ő érkezését hét idősebb testvére már nem élhette meg. Édesanyja halála után végképp elszántan küzdött azért, hogy az anyák napja hivatalosan elfogadott ünnep legyen. Célját 1914-ben érte el, amikor is Thomas Woodrow Wilson, az Amerikai Egyesült Államok 28. elnöke az ünnepet hivatalossá nyilvánította. A sors fintora, hogy míg Jarvis az ünnep szeretet és méltánylás aspektusát tartotta szem előtt, a virág-és ajándékbiznisz mérhetetlen anyagi hasznot húzott az anyák napjából. Jarvis élete során többször hangsúlyozta, hogy céljaival teljesen ellentétes az ünnep kereskedelmi forgalomba hozatala, személyesen neki nem is származott belőle semmilyen anyagi haszna. Újabb fintor, hogy az élete végére szegénnyé lett Jarvis egészségügyi ellátását pont pár ilyen virág- és képeslapüzlet állta. Jarvis soha nem házasodott meg, gyermekei sem születtek.

Az apák napja szintén egy elszánt fiatal nőnek köszönhető, mégpedig Sonora Smart Doddnak. Hatodik gyermeke születése után Dodd édesanyja meghalt, minek következtében a 16 éves lánynak háborús hős apjával együtt kellett gondot viselnie a családról és kisebb testvéreiről. Nagy hatást gyakorolt Doddra Anna Marie Jarvis harca az anyák napjáért, és édesapja iránt érzett tisztelete és szeretete jeléül annak születésnapjára, június 5-re kérvényezte Spokane vezetőinél, hogy iktassák be az apák napját, mint hivatalos ünnepet. Az első apák napjára 1910-ben került sor tehát, 1916-ban a fentebb már említett Woodrow Wilson hivatalos közleményben tájékoztatta az amerikaiakat arról, hogy családja körében ő is megünnepeltette magát, a nemzeti "elismerésre" azonban 1972-ig várni kellett. Ekkor nevezte ki június harmadik vasárnapját Nixon elnök apák napjává.

Magyarországon az anyák napját 1925 óta ünnepeljük, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt közbenjárása jóvoltából. 1928-tól miniszteri rendelet biztosítja, hogy egy anya se maradjon nap nélkül hazánkban. 

Kérdés, hogy vajon nálunk miért nem ért el akkora népszerűséget az apák ünnepe, mint az anyák napja. A biztos válasz nem ismert, az viszont tény, hogy az anyák napja már az ókorban is bizonyos női istenségekhez kötődött, a magyarországi anyák napja pedig a májusi Mária-tisztelet hagyományaihoz fűződik bizonyos szinten, elég, ha csak arra gondolunk, maga a hónap egy görög istennő, Maia után kapta a nevét, aki termékenységi istennőként funkcionált a görög hagyományok szerint.  

Most vasárnap lesz június harmadik vasárnapja, szólunk jó előre. 

Kiss Ottó: Mindenki nevessen

 

Mindenki nevessen,

mondja apa, amikor fényképez,

de csak anya nevet,

mert én így nem tudok,

engem mindig meg kell nevettetni,

ezért apa leteszi a fényképezőt

egy alkalmas helyre,

ez pont alkalmas hely lesz,

mondja ilyenkor,

aztán bekapcsolja az időzítőt,

és lehajol, hogy megnyomja

az exponáló gombot,

és amikor szaladni kezd,

már tényleg mindenki nevet,

anya is, apa is és én is,

mert mindenki tudja,

hogy úgysem ér oda időben,

az ilyen fényképeken apának

mindig csak a háta látszik.