Számtalan áruház ontja magából mind online, mind talpalósan a kreatívabbnál kreatívabb használati tárgyakat. Ezekről aztán már csak otthon, pont használat közben derül majd ki, hogy dizájnba fojtott haszontalanság, születési nevén kacat, esetleg némely területeken porfogó, vagy pedig ténylegesen a mindennapokat segítő kellék, mely nélkül már az életünket sem tudnánk elképzelni. Az előbbiektől aztán vagy gyorsan meg is válik az ember, vagy elsüllyeszti a mindent elnyelő fiókban, hogy aztán minden nagytakarítás alkalmával némiképp a kognitív disszonancia elemeivel élve megnyugtassa magát, hogy majd egyszer valamire még jó lesz.
Minél dizájnosabb egy tárgy, minél eredetibb, annál nehezebben állunk ellene, és bár még a létezéséről sem tudtunk, mikor a boltba beléptünk, garantáltan a kosarunkba majd a táskánkba kerül. (Surprise, erre épül - többek között - a marketing.) Könnyebb a boltban hagyni azokat a dolgokat, amelyek a külsejükkel nem hívják fel magukra a vásárlók figyelmét, viszont kétség sem férhet hozzá, hogy a retro nokedliszaggató az egyik leghasznosabb konyhai eszköz, amivel valaha is dolgom volt, dizájn pedig nem sok van benne. Mégis nehezebb lenne az élet, ha nem kaptam volna meg ajándékba.
Külön öröm és ritkaság, amikor a külcsín és a belbecs egyensúlyban vannak, vagyis a megjelenés a praktikummal kéz a kézben jár együtt. Ilyenkor a termék úgy hasznos, hogy még a szemünk is elégedett lehet.
Az alábbiakban olyan semmiségeket mutatok be, amelyek nélkül lehet ugyan élni, és háztartást vezetni, mégis mennyivel viccesebb lehet velük.
A Peleg Design nevű cég 2004-ben alapult és három alapelvet mond magáénak: funkcionalitás, esztétika és humor. Engem ez utóbbi fogott meg, no meg a letisztult megjelenés és az egyszerűnek tűnő használat.
Itt van például rögtön a Soap Opera (szappan opera) nevű fémsúroló tartó, mely a nevéhez hűen egy - kádban fürdő - operaénekest formál meg, a haja lesz a dörzsi, amit használat után ráhelyezhetünk.
Te hol tárolod a partvist és a lapátot? Folyton eldőlnek és az útban vannak? Vagy csak szimplán egy szögön lógnak? Nos, Mr. Brooman egy dizájnosabb alternatíva.
Vagy itt van Hotman, akinek a többi man-nel szemben az a szuperereje, hogy képes a tenyerével és a térdével forró edényeket az asztaltól távol tartani. Egyébként fémből készült, kis csúszásgátlókkal az alján, hogy minden stabil legyen.
Maradjunk még a konyhában, mert ez a kis avokádó mag hajtató izé igazán figyelemre méltó, különösen, ha a nevére is vetünk egy pillantást: Seed Guard.
Még mindig konyha. Ez a kis dózer garancia a steril tortatálalásra! A vendégek megnyugodhatnak, az összes krém, hab és töltelék az ő tányérjukra kerül és nem az ujjunkra.
Utolsó a konyhából. A végére hagytam a legjobbat. Nem tudom, ki hogyan választja szét a tojást, van, aki kézzel, van, aki egyik héjból a másikba öntögetve a sárgáját, mindkét esetben óhatatlanul tojásos lesz a kezünk. Mostantól viszont itt van ez a kis béka, aki elvégzi helyettünk a piszkos munkát:
Kíváncsi vagy, hogyan működik? Hát, pont úgy, mint ez a halacska:
A cég névadásban rejlő humorát mi sem mutatja jobban, mint az Eskimemo névre hallgató jegyzettömb tartó:
A most következő szóvicc viszont már szinte fáj, mindenki kapaszkodjon: Cotton Ear Joe. Igen. Ha valaki olyan fiatal, hogy nem érti, íme egy videoklip még a múlt évezredből. A többiek úgyis már dúdolják magukban.
A könyvszeretőkre is gondoltak, többféle könyvjelzőt is kínál a webshop, nekem ez tetszik a legjobban:
Utoljára jöjjön egy nagyon ötletes mérőszalag, amivel a gyerekek magasságát tudjuk nyomon követni. Nem kell hozzá ceruza, sem alkohol filc, egészen egyszerűen kapargassuk meg ott egy fémérmével, ameddig a gyerek feje búbja ér.
A dizánj, a funkcionalitás és a humor hármasa győzedelmeskedik tehát a fenti termékekben, bár el kell ismerni, elég jól lehet boldogulni nélkülük is. Amúgy meg: lakva ismeri meg az ember a másikat, még az is kiderülhet, hogy nem olyan praktikusak, mint ahogyan online látszódnak.
Forrás és képek: peleg-design.com
